Csak néhány évvel vagyunk az ‘56-os forradalom után, amikor az állam és a lakosság közötti bizalom helyreállításának érdekében változások kezdődtek az országban. Persze nem túl nagy lépésekről van szó. Néhány engedmény mellett az állam például bátorítani kezdte a vagyonszerzést, és megjelent az autónyeremény.
1960-ban az emberek túlélő üzemmódból kezdenek átállni a mostani értelemben vett normális működésre. A mindennapos rettegés a fekete kocsitól érzését lassan átveszi egy olyan kellemesebb érzés, mint amit egy lakás, konyhai berendezés, egy mosógép megszerzése és birtoklása jelent, vagy éppen sokak számára a nagy álom, egy kocsié.
Ezt az érzést ragadta meg az akkori állami vezetés, és elkezdődtek a különféle nyereménysorsolások. Autót először a lottón lehetett nyerni, majd 1961-ben az Országos Takarékpénztár bevezette a gépkocsinyeremény-betétkönyvet, amelynek az volt a lényege, hogy az 5 illetve a 10 ezer forintos betétkönyvek birtokosai között rendszeresen kisorsoltak néhány autót.
Hosszúra nyúlt sorsolás a 60-as években, szódával, úttörővel
Álomautó
Persze sokak számára már az ötezer forintos betétkönyv is legyőzhetetlen akadálynak számított, hiszen az átlagfizetés alig érte el a 2 ezer forintot, de olyan nagyon gazdagnak sem kellett lenni hozzá sem Budapesten, sem falun.
Az 1961 márciusában bevezetett 10 ezer forintos OTP-s gépkocsinyeremény-betétkönyvekből április végéig 26 ezer darabot értékesítettek. Az első autósorsoláson ez a 26 ezer betétkönyv-tulajdonos vett részt.
A sorsolást augusztus 12-én tartották a Madách Színházban. Az eseményt a Magyar Televízió élőben közvetítette, így a húzás valóságos népünnepély lett. Emiatt a sorsolásokat később augusztus 20-án tartották.
A sorsolásokat kulturális program is színesítette, mint például egy férfi énekkar fellépése
Az autókat még ki is állították
Azon az első nyereménysorsoláson három autótípusban összesen 31 autó talált gazdára, olyan kocsik mint az M20-as Warszawa, a Moszkvics 403, illetve az 500-as Trabant. A Kisalföld tudósítása szerint az egyik Moszkvicsot nyerő győri férfi bár szeptemberben megkapta a kocsit, de még napokig nem használhatta, mert Kapuváron, Győrben, Sopronban is kiállították az autót.
Nyereményautó karaván 1968-ban
1961 novemberében az 5 ezer forintos betétkönyvek birtokosai között sorsoltak, amin az ismert keleti autókon kívül BMW-t, DKW-t, Renault-t és Simcát is lehetett nyerni. Olyan autót azonban, amelyet az OTP reklámjában látunk, sosem sorsoltak ki.
A reklámfilmben látott autó valójában egy gőzkocsi, amit Preiner Ferenc 1875-ös tervei alapján készítettek. A háromkerekű jármű energiaforrása a gőzkazán volt, amelyben a dugattyú percenként 200 fordulattal volt képes hajtani a gépezetet, olvasható az MTVA Archívumában.
Végigpöfögött Budapesten
Preiner Ferenc a Magyar Államvasutak Gépgyára mérnöke volt, és magánszorgalomból építette a kocsit, és azért gőzkazánnal, mert vasútmérnökként ahhoz értett. A kocsi műszaki paramétereiről csak annyit, hogy 200 kilogramm súlyú volt, az egyhengeres 3 atmoszféra nyomású kazánban a dugattyú percenkénti fordulatszáma 200 volt, ezért néhány kilométernél többet nem lehetett vele megtenni. A reklámhoz a kocsit a Haris testvérek autómúzeumából kölcsönözték ki.
A gépkocsinyeremény-betétkönyvek ma is népszerűek. A legrégebbi át nem vett autó egy 67-ben kisorsolt Wartburg, de olyan betétkönyvről is tudni, amelyet már kétszer kihúztak, és még egyiket sem vette át a tulajdonosa. A legszerencsésebb ember azonban minden bizonnyal annak a betétkönyvnek a tulajdonosa, amellyel már ötször nyertek.
Szerző:
OTPédia
Forrás:
Autó-motor, 1978 január 21., Forbes 2017 február, Népszava, 1961 július 2., Kisalföld 1961 szeptember 9., MTVA Archívum
Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!
0
