Bár egyre kevésbé használunk készpénzt, a világon minden évben számos új bankjegy kerül forgalomba. Egyre kifinomultabb technológiával és a biztonságot maximálisan szem előtt tartva készülő bankjegyek azért is fontosak, mert a rajtuk lévő rajzok, lenyomatok sokat elárulnak az adott országról, a kultúrájáról a történelméről.

A szépség és a szörnyeteg

A Nemzetközi Bankjegy Szövetség lelkes pénzgyűjtői minden évben megnézik, milyen új bankjegyek kerültek forgalomba, és ezek közül megválasztják, ami szerintük a legszebb, a legmodernebb. A közelmúltig bőséges volt a merítési lehetőség, de 2021-ben már csak 20 bankjegyfélét találtak annyira újszerűnek, hogy megfeleljen a verseny kritériumainak.

Ezeknek a bankjegyeknek a tervezői tényleg kitettek magukért. A cook-szigeteki három dolláros például mintha egy fantasy képregénynek készült volna: egy félmeztelen bennszülött māori nő egy cápán lovagol. A hátoldalon pedig egy főistenük, a kukoricát védő Rongomātāne látható a maga pőreségében.

A harmadik világ művészete

Románia ízléses, a katonai hősöknek emléket állító 20 lejessel vett részt a versenyben, és az albánok narancssárgában ragyogó 10 ezer lekese is bekerült a válogatásba, amelyben többségében muszlim országok pénzei szerepelnek.

Olyan még nem fordult elő a bankjegyek versenyében, hogy egy ország pénzneme két egymást követő évben is nyerjen, de Mexikónak ez is összejött, amikor az idén a Nemzetközi Bankjegyszövetség ismét a pesót, egészen pontosan a tavaly október 28-án forgalomba hozott 50 pesóst találta a legjobbnak.

G-széria

A Banco de Mexico 2018-ban hozta forgalomba a peso G-szériájának az első címletét, az 500-ast. Amiben ez a széria más, mint a korábbiak, hogy a mexikói jegybank Guadalajarához közeli új nyomdájában készülnek.

Az új peso a trendeknek megfelelően függőleges formátumú és biztonsági papírra nyomták. Grafikájában a hagyományt követve Mexikó kulturális és történelmi jellegzetességeit mutatja be. Tavaly ez a címlet nyerte a versenyt. Az 500-ast a 200-as címlet követte, majd 2020-ban a 100-as és a 20-as került forgalomba.

Az ötvenest - ahogy a kisebb címletű bankjegyeknél szokás - strapabíró műanyagra nyomják, így tovább maradhatnak forgalomban, mint a papír változatok.

De miben különleges ötvenpesós?

Az elmúlt években a bankjegyszövetség szerint mindig volt egy favorit, de a mostani versenyben az utolsó pillanatig rendkívül szoros volt a verseny a mexikói 50 pesós és a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság üdítően kék 200 dobrása között, amelynek előlapján pillangók között a rabszolgaság elleni küzdelem hőse, Rei Amador látható.

Az 50 pesós bankjegy vertikális felépítésű. A régi 50-eseken a függetlenségi harcok hőse, José María Morelos y Pavón szerepelt, de őt előléptették, és már a 200-ason látható az arcképe. Helyette nem valakit tettek a bankjegyre, hanem Mexikó ókori történelmét és természeti örökségét illusztráló alkotások kerültek rá.

A bankjegy lila és szürkészöld árnyalatú, az 50-es szám pedig aranyszínű. A háttéren Tenochtitlan városának sziluettje látható Diego Rivera „La Gran Tenochtitlan” című falfestményéről, amit a hófödte Popocatépetl és Iztaccihuatl tűzhányói szegélyeznek. Az előtérben egy kaktuszon egy sas ül Mexikó nemzeti jelképével a csőrében („Atl tlachinolli”).

A hátoldal Mexikó Város dél-keleti részén lévő Xochimilco vadregényes környezetét ábrázolja, a folyóparton kukoricával, a főalak pedig egy kétéltű, egy mexikói axolotl.

A bankjegy dombornyomott, továbbá speciális átlátszó funkciók és biztonsági tinta is védi a pénzhamisítóktól, ami megváltoztatja a színét a fény felé tartva.

A harmadik helyen holtverseny alakult ki Costa Rica 10 000 colónos bankjegye és a Bank of England 50 fontosa között.