A-tól Pénzig

Cikk illusztráció

Az első közgazdász egy punk volt, aki ráijesztett az utópiát váró világra

Publikálva – 2020.10.19. Olvasási idő – 5 perc
0

Robert Malthust tartják az első hivatásos közgazdásznak, akinek apokaliptikus jóslatai miatt megvetés jutott osztályrészül. Igazságtalanul, mert ma is aktuális kérdéseket feszegetett.

Képzeljük el, hogy a Föld egyre kisebb lesz, minden huszonötödik évben szó szerint kettéválik, és míg az egyik része beleszáguld a Napba, a lakóknak a maradékon kell osztozniuk. Hány évtized alatt szűnne meg az élet? Ezzel a példával világította meg a közgazdász Todd G. Buchholz elődje, Robert Malthus munkásságát, aki a XVIII. század végén ilyen rémálomba illő kérdéseken töprengett.

Robert Malthus egy régi angol nemesi családba született 1766-ban. Fiatalon megismerkedett Hume és Rousseau írásaival, majd Cambridge-ben filozófiát és matematikát tanult, mielőtt lelkész lett. Értelmi képességeivel hamar kitűnt, de fokozódó népszerűségét annak is köszönhette, hogy bármilyen csínytevésben kész volt azonnal részt venni. Lázadó diák volt, aki társaival ellentétben nem copfban, hanem kiengedve hordta a haját, és ha olyanja volt, fehér helyett rózsaszín rizsporral púderezte be magát.

Thomas Robert Malthus.jpg

Thomas Robert Malthus (1766-1834)

Wikipedia

Tökéletes világ helyett

Malthus azonban nem punkos stílusával, hanem azzal robbant be a köztudatba, ahogy a francia forradalomtól egyszerre rettegő és azt csodáló utópisztikus ideáknak és a kor gondolkodóinak nekiment. Rousseau alapján a pap William Godwin (a Frankensteint író Mary Shelley apja), illetve a korszak sztárgondolkodója, William Paley érsek is az ember tökéletességét hirdették, ami szerint az ember képes a közjóért cselekedni, és képes harmóniában, boldogságban élni a természettel, ami végül oda vezethet, hogy száműzhető lesz az alvás és akár a halál is az életből. Az érsek szerint a népesség növekedése a boldogság feltétele.

Ezek a gondolatok népszerűek és elterjedtek voltak, sőt megjelentek az angol kormány szegénységpolitikájában is, amikor William Pitt miniszterelnök a sokgyermekes szegény családokat támogató törvényjavaslatot nyújtott be. Négy év múlva ugyanez a kormányfő ugyanezt a javaslatot visszavonta. De mi történt?

az angol parlament alsó háza.jpg

William Pitt beszél az angol parlament alsó házában

Wikipedia

Elnyúló viták az apjával

Az An Essay on the Principal of Population című könyvében Malthus ezeket a nézeteket cáfolta. A könyv 1798-ban név nélkül jelent meg, Malthus egyik kedvenc vitapartnerének, a saját édesapjának kiadásában, aki csodálta fia eszét. A tanulmány arra figyelmeztetett, hogy a népességszaporulat gyorsulása nem boldogsághoz, hanem éhezéshez vezet, ezért célszerű lenne az emberiség lélekszámát korlátozni.

Malthus a Föld a cikk elején felvázolt zsugorodásához fogható egyszerűsítéssel úgy kalkulált, hogy a lakosság 25 évenként megduplázódik. Az első hallásra is meghökkentő kijelentést Malthus elnagyolt, helytelen adatokra alapozva tette, amiket például Benjamin Franklintől vett Észak-Amerikára vonatkoztatva, ahol olyan települések is voltak, amik 15 évente duplázták meg a lélekszámot.

An_Essay_on_the_Principle_of_Population.jpg

An Essey on the Principle of Population 1798-as kiadása

Wikipedia

Nem volt alapos

Az egész tanulmány gyenge pontja az adatok félreértelmezése, illetve hiánya, ami viszont nem az ő hibája. Angliában az első teljes népszámlálás például csak 1801-ben volt.

Malthus végül arra a következtetésre jutott, hogy az élelmiszer-termelés nem képes a Föld népességének növekedésével lépést tartani, ami éhezéshez vezet. Ugyanakkor a népesség sem növekedhet korlátlanul, vélte Malthus, aminek szerinte egy pozitív és egy negatív oka van.

Az emberiség végtelen növekedésének pozitív akadálya sajnálatos módon a neve ellenére szörnyű természeti csapásokat jelent Malthusnál, mint a háború, a járványok vagy éppen az éhezés. A negatív akadály pedig az ember önkorlátozását, belátását jelentette nála. Ez utóbbinak a valószínűsége azonban kicsi, mivel feltételezi, hogy az emberek majd megfékezik ösztöneiket, vágyaikat. A valóság Malthus szerint az, hogy „a szaporodás törvénye erősebb a Föld eltartóképességénél”.

malthaus követője.png

Nézzük csak, van 8 gyermekem, ha mindegyiküknek lesz 8 gyermeke, az 64, majd 512, ha ezeknek is 8, az már 4096, aztán már 32768, és utána 262144, és ha ezeknek is 8, az már 2097152 , aztán 16777216 lélek. Nem lesz elég kenyér a szerencsétlen családnak!

Gyűlölet és megvetés

A tanulmány kijelentéseinél már csak a könyvet követő felháborodás volt erősebb. A pontatlan adatokból és olykor megalapozatlan feltételezésekből levont túlzó végkövetkeztetés mégis elegendő volt ahhoz, hogy komolyan elgondolkodjanak rajta.

Olyannyira, hogy ugyanaz a miniszterelnök, aki bevezette, az írás hatására megszüntette a sokgyermekes szegényeket támogató javaslatát, arra hivatkozva, hogy a legtöbb gyerek szegények körében fordult elő, Malthus pedig a második kiadás után, ami már névvel jelent meg, a kor leggyűlöltebb személyisége lett, akiről Byron gúnyversikéket írt, de az akadémiai szférától a kocsmákig az utálkozók névsora a végtelenségig lenne folytatható.

Hogy Malthus szegényellenes lett volna, az nem valószínű, állapította meg Buchholz. A műben együttérzően ír a szegényekről, akiket a legsúlyosabban érintenek a „pozitív csapások”.

Három gyerek

Pár évvel később Malthus átdolgozta a tanulmányát, amiben kevésbé vészjóslóan és kevésbé pesszimistának írta le a jövőt. A szegénytörvények visszavonásával kapcsolatban az azonnali visszavonása helyett részleges és fokozatos visszavonást javasolt.

Malthus 38 évesen maga is megnősült, három gyermekük lett. 68 évesen, 1834-ben halt meg. Az emberek átlagos életkora akkoriban 40 év volt.

Szerző:

OTPédia

Forrás:

Todd G. Buchholz - Új ötletek halott közgazdászoktól, BBC History, Britannica, Financial Times: When Keynes pondered Malthus

Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!

0
Publikálva – 2020.10.19.
Az első közgazdász egy punk volt, aki ráijesztett az utópiát váró világra
0