A-tól Pénzig

Cikk illusztráció

Tanított, verselt, harcolt nemzetéért Albánia Petőfije, aki rendszereken átívelve jelképezi az albán pénzt

Publikálva – 2020.09.03. Olvasási idő – 4 perc
0

Nem kell túlságosan messzire utazni ahhoz, hogy kalandosan vad és szinte középkorian elmaradott térségeket találjunk, amióta Albánia az európai turizmus egyik felkapott célpontja lett. Az utazáshoz azonban sok védőoltásra van szükség, és az sem árt, ha megnézzük, milyen pénzt viszünk magunkkal. Az albán fizetőeszköz, a lek. Pénzportrénkban a 200-as bankjegyet mutatjuk be.

A Balkán egyik legtitokzatosabb országa, Albánia, ami az évszázadokon át tartó idegen megszállás következtében kalandos múlttal rendelkezik. Ennek érzékeltetéséhez talán elég, ha csak azt említjük, hogy a nemzeti pénz, a lek Nagy Sándorról kapta a nevét, akit az albánok csak Lekának neveznek.

Török gyerek megvágta

Az albánok ősei, az illírek, időszámításunk után nem sokkal telepedtek meg a mai Görögország és a Balkán északi területei között, az Adria mellett. A terület a 20.. századig gyakorlatilag folyamatosan idegen megszállás alatt állt egészen addig, amíg a gyengülő Oszmán Birodalommal vívott harcok eredményeképpen, 1912-ben az ország függetlenné vált. Néhány évvel később I. Zogu személyben királya is lett Albániának. A váratlan szabadság azonban nem tartott túl sokáig, a nácik ellen küzdő partizán csapatokat irányító Enver Hoxha ugyanis a II. világháború után teljesen elzárta országát a külvilágtól, ahol egy sztálini típusú diktatúrát vezetett be. Albánia pedig teljesen elszigetelődött a világtól.

albán függetlenség ünnepe 1913 Ismail Qemali.jpg

1913-ban így ünnepelte a függetlenség első évfordulóját az albán kormány

Wikipedia

Albánia történelmében voltak persze büszkeségre okot adó hősies időszakok is, mint például a másfél évszázaddal ezelőtt zajló elszakadási harc a török ellen. Ennek állít emléket a 2019-es kiadású 200 albán lekes (dyqind lekë).

A romantikus hős

A barnás rajzolatú polimer bankjegy előoldalára egy nyitott könyvet rajzoltak, jelezve a tematikát. A bankjegy központi eleme egy mellkép, az albánok nemzeti hős költőjéről, Naim Frashëriről. A költő balján az albán központi bank stilizált épületrésze vehető ki a rajzolaton.

Naim Frashëri egy tipikus 19. századi romantikus alkat, akit nyugodtan nevezhetjük Albánia Petőfi Sándorának is, ugyanis a magyar költőhöz hasonlóan ő is rengeteget tett az albán nyelvért és függetlenségért. Ezt az életművet elismerve Frashëri portréja rendszereken is átívelve, 1964 óta szerepel albán papírpénzeken. A kilencvenes években az 500 lekesen volt, 1996 óta a 200 lekest díszíti az arcképe.

A bankjegy hátoldalának közepén egy Frashëri idézet olvasható albánul, amiben hálát ad Albániáért, továbbá egy töltőtoll és Frashëri szülőháza látható.

albán lek bankjegy.jpg

De ki volt Naim Frashëri?

Frashëri egy nem különösebben gazdag, de ősi családba született bele 1846. május 25-én. Mint a legtöbben az Oszmán Birodalomban, a család is az iszlámot követte. Apja földbirtokos, aki szedett-vedett hadseregének parancsnokaként, afféle helyi kiskirály volt, édesanyja régi albán nemesi családból származott. A gyerekek nyolcan voltak testvérek.

Az elemi iskolában Frashëri megtanult törökül, perzsául, arabul, majd a szülők halála után a családfenntartóvá vált, később politikusként karriert befutó legidősebb fiú, Abdyl vezetésével Janninába költöztek. Naim gimnáziumba ment, ahol megtanult ógörögül és görögül, majd franciául és olaszul is. Első sikereit perzsa nyelven írt verseivel aratta, de Naim a keleti kultúra mellett jó ismerője lett a nyugati kultúrkörnek is.

Betiltották a hatóságok

Naim Frashëri a török birodalom értelmiségijeként Isztambulban köztisztviselő lett, de azzal kellett szembesülnie, hogy albánként sosem lesz egyenlő tagja az oszmán társadalomnak, miután az albán nyelven írt és kiadott újságjukat a hatóságok betiltották. Ezután álnéven írt tovább.

istambul 1854.jpg

Isztambul 1854-ben

Az albánok legnagyobb vezéréről, a 15. században élt Szkander bégről hőseposzt írt. Naim emellett történelmi, filozófiai írásokat is megjelentetett, összesen 22 könyvet írt, ebből 15-öt albánul. Az albán írásbeliség az 1210-es évekre datálható, de a török uralom alatt az albán nyelv csak ritka formája volt írásos, így az albánok körében meglehetősen nagy volt az analfabetizmus. Ezt felismerve Frashëri tankönyvet is megjelentetett.

Amikor tuberkulózisa miatt el kellett hagynia Isztambult, Ausztriába utazott gyógykúrára. Testvéreivel fegyverrel is harcolt Albánia függetlenségéért. Versei Albániát dicsőítették, tájleíró versei az ország szépségét ecsetelték, amik óriási hatással voltak az albán nemzeti öntudatra.

Frashëri 54 évesen, 1900-ban halt meg, de büszke és intelligens tekintette a 200 lekesen még sokáig hirdeti az országát.

Szerző:

OTPédia

Forrás:

Naim Frashëri, Leftover currency, Albánia

Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!

0
Publikálva – 2020.09.03.
Tanított, verselt, harcolt nemzetéért Albánia Petőfije, aki rendszereken átívelve jelképezi az albán pénzt
0