A nagy gazdasági világválság katasztrofális tapasztalataiból kiindulva a gazdasági élet vezetői és a vezető politikusok már akkor nekikezdtek a II. világháború utáni élet megszervezésének, amikor a harcok még javában dúltak.

Rejtélyes találkozó a szövetségesekkel

1944 júliusában az Egyesült Államok észak-keleti partján, New Hampshire-ben, Bretton Woodsban 45 ország képviselői gyűltek össze, hogy megtervezzék a háború utáni világot. Egy olyan szervezetet hoztak létre, ami a világháború utáni pénzügyi rendszert felügyeli. Ez lett a Nemzetközi Valutaalap. Az IMF felelt a nemzetközi árfolyam-stabilitásért és a nemzetközi kereskedelem minél zavartalanabb működéséért.

Ugyanezen a konferencián egy másik intézmény létrehozásáról is döntöttek, az a szervezet lett Világbank. A két intézmény közötti különbséget a nevük nem fejezi ki tökéletesen. Az egyik alapító, a neves közgazdász John Maynard Keynes az IMF alakulóülésén azt mondta, hogy szerinte az alapot kellene banknak, a bankot pedig alapnak hívni.

Francia segélykérés, amerikai dominancia

A valutaalapról szóló megállapodást a Szovjetunió nem ratifikálta, így kezdetben 29 ország jóváhagyásával kezdte meg a működését. Franciaország volt az első ország, amely az IMF-től kölcsönt kért.

Az akkori politikai, katonai, gazdasági erőviszonyokat hűen tükrözi, hogy valamennyi tagország nemzeti pénzének az árfolyamát az amerikai dollárhoz kötötték, a dollár lett a kereskedelmi és a tartalékvaluta. Az Egyesült Államok ráadásul vétójoggal is rendelkezett az IMF-ben.

Szigorú szabályok

Az IMF szabályai alapvetően az országok közötti külkereskedelem érdekeit szolgálták, és kiterjedtek a valutakonvertibilitásra, aminek értelmében egyetlen országnak sem volt joga ahhoz, hogy az IMF felhatalmazása nélkül korlátozza a külkereskedelemmel kapcsolatos kifizetéseket. Az egyezmény azóta megszüntetett része az országokat arra kötelezte, hogy kívánságra a külföldi tulajdonban levő követeléseket aranyra váltsák át.

Az aranydeviza-rendszernek az 1960-as években megváltozott világgazdasági erőviszonyok és az infláció vetett véget.

Beleszólnak

A Nemzetközi Valutaalap működését sokan kérdőjelezték meg az elmúlt évtizedekben, ami abból származik, hogy a fizetésimérleg-hiány finanszírozásáért cserébe a valutaalap olyan gazdaságpolitikát kényszerít a hitelfelvevő tagországokra, amilyet akar, vagyis ami szerintük előmozdítja a külső gazdasági egyensúly helyreállítását.

Az ötvenes években már több mint 40 tagja volt a valutaalapnak, a hatvanas években számos, függetlenségét újonnan elnyerő afrikai ország csatlakozott a szervezethez, majd a Szovjetunió megszűnésével a kelet-európai országok is a tagjai lettek a szervezetnek. Az IMF-nek ma 189 tagja van, és ezer milliárd dollárt képes megmozgatni.

A jelenlegi járványhelyzetben eddig több mint 100 ország fordult az IMF-hez segítségért gazdaságuk megmentése érdekében, kérdés, hogy ez a pénz elég lesz-e minderre.

IMF Hungary

Az IMF magyarországi története is tele van sikerekkel és mélypontokkal. A magyar kormánynak jelenleg nincs az IMF felé tartozása, 2016-ban fizette vissza az utolsó részletét annak a hitelcsomagnak, amelyet a 2008-as válságban vett fel az akkori kormány.

Az elmúlt éveket hűvös és inkább ellenséges kapcsolat jellemezte, de Varga Mihály miniszter 2019-ben bejelentette, hogy Magyarország és az IMF új alapokra helyezi a kapcsolatait.