A-tól Pénzig

Cikk illusztráció

Nagy kockázat, ha az állam a semmiből pénzt teremt

Publikálva – 2020.01.28. Olvasási idő – 7 perc
0

Mindenkivel előfordult, hogy olyan helyzetbe került, hogy gyorsan, pénzre volt szüksége. Ilyenkor milyen jó lenne, ha tudnánk pénzt nyomtatni, nem? Ezt persze nem tehetjük meg, hiszen "házi" bankjegyeinket sehol sem fogadnák el. Viszont az államok megtehetik, és voltak olyan történelmi pillanatok, amikor éltek is ezzel.

Forradalmi pénzek

Magyarországon a talán legismertebb szükségpénz az alig több mint egy évig forgalomban lévő, majd beszüntetett Kossuth-bankó volt, amely ennek ellenére pénzügyi és eszmei szempontból fontos eleme a magyar pénzügytörténetnek. Az assignáta a magyar Kossuth-bankóhoz hasonló, de annak elődjeként a francia forradalom idején megjelent papírpénz, a greenbacket pedig az Amerikai Egyesült Államokban, a polgárháború éveiben nyomtatták. Közös bennük, hogy a bankrendszertől függetlenül, sőt egyenesen arra rákényszerített papírpénzek voltak ezek, amelyekkel forrást akart teremteni magának az állam.

kossuth bankó.jpg

Az első önálló magyar pénz, a Kossuth bankó

OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjtemény

Új állam, új pénz

Az assignáta évtizedekkel a Kossuth-bankó előtt született, és a francia forradalom szükségpénze volt. Először 1789-ben 5 százalékkal kamatozó 10 000 livre (ez volt az akkori francia pénznem) névértékű, névre szóló államkötvényként bocsátották ki. A neve a francia l’assignation (utalvány) szóból származik. Fedezete a nemességtől és a papságtól elkobzott birtokok voltak. 1790-ben a kamatát előbb 3 százalékra csökkentették, majd megszüntették. Mivel egyre többet nyomtak belőle, az assignáta gyors ütemben veszített az értékéből.

A folyamat végén az elértéktelenedett assignátákat már csak az állam nyomására, kényszerből fogadták el a fizetéseknél.

Mindezek hatására az infláció elkerülhetetlen volt: az árak elszabadultak, és még szigorú rendszabályokkal sem sikerült kordában tartani őket. Pedig sok mindennel próbálkoztak, még azzal is, hogy a gabona árát maximalizálták, a lakosság pedig csak a szükséglete szintjéig vásárolhatott. Ez volt a történelem során később többször is alkalmazott jegyrendszer első megjelenése. Végül az assignáta-rendszer fenntarthatatlanná vált: a pénzek már csak a harmadát érték vásárláskor annak, ami rájuk volt írva. A nyomtatásukat 1796-ban befejezték, a forgalomban lévő assignátákat megsemmisítették, és 1797-ben visszaállították a nemesfémpénz forgalmat.

francia assignata 1792.jpg

400 livres névértékű assignata 1792-ből

Ígéret szép szó…

Az assignátához és a Kossuth-bankóhoz hasonló pénzteremtési megoldásra az Egyesült Államokban a polgárháború idején volt példa. Mivel 1861 és 1865 között a háború költségei nőttek, a pénzforgalom nemesfém pénzkészletét pedig csökkentette a fegyverimport. Ekkor váltotta fel a nemesfém pénzforgalmat egy kényszerűen megállapított árfolyamon, kötelezően elfogadandó papírpénz. Ez greenback néven vált ismertté, mivel hátoldalának színe zöldes árnyalatú volt (green – zöld, back – hát). Míg 1861-ben az Államok éves költségvetésének bevétel-kiadási szintje 81 millió dollár volt, a következő évben már 575 millió dollár. Az 1860-as 63 millió dollár államadósság 1866-ra meghaladta a 3 milliárd dollárt. A greenback még ilyen nehéz gazdasági körülmények között is kitartott.

greenback.jpg

Az amerikai kongresszus 1861-ben 50 millió dollár értékben bocsátott ki pénzt, vagy ahogy ott nevezték demand note-ot, azaz keresletjegyet

A rendszer sajátossága volt és ezt az állami papírpénzen fel is tüntették , hogy a polgárháború befejezésével a greenback visszaváltható volt aranyra. Az ígéretet pedig be is tartották. Emiatt szemben a francia forradalom assignátájával a greenback nem értéktelenedett el a polgárháború után sem. Ehhez azonban szigorú költségvetési politika és iparvédelem (magas adók és vámok), valamint sajátos szabályok kellettek (a vám papírpénzben nem, csak aranyban volt fizethető).

Forrás:

Bánfi Tamás

Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!

0
Publikálva – 2020.01.28.
Nagy kockázat, ha az állam a semmiből pénzt teremt
0