A-tól Pénzig

Cikk illusztráció

Így lettek a "banki fiúk" a sport nagykövetei

Publikálva – 2020.09.02. Olvasási idő – 7 perc
0

Mindenki ismeri az érzést, amikor a számítógép előtt ülve fájni kezd a háta. Ez azonban nem csak napjaink népbetegsége, hanem már a múlt században is hátfájásos embereket termeltek az irodák. Akkor azt találták ki, hogy a görnyedtség ellen sportolással lehet felvenni a harcot, tömegessé vált a sport, amiben Magyarországon a banktisztviselők jártak az élen. De hogyan éltek a 20. század elején ezek a hivatalnokok, és hogyan maradt idejük sportolásra?

A sport mindig is az európai kultúrához tartozott. A görög, majd a római sportkultusz után azonban a „szétszaggatott Európa népei magukra voltak utalva vívódásaikban”, ahogy Dr. Hegedűs Lóránt fogalmazott a Magyar Pénzintézeti Sportegyletek Ligája alapításának 25 éves évfordulóján. Ebből az alvó állapotból végül a 17. században Pascal emelte ki a tömegeket azzal, hogy meghatározta a munkaszüneti nap lényegét. A francia gondolkodó egy egyházi pályázatra jelentkezett, aminek az volt a témája, hogy milyen isteni parancs miatt kell megszentelni a vasárnapot. Pascal nem teológiai művel pályázott, mégis nyert. Az írás lényege az volt, hogy hatnapi kemény és szakadatlan munka után a testi és szellemi épség megóvása érdekében a hetedik napon minden munkától tartózkodni kell. Ez a szabadidő tette lehetővé, hogy őseink az egészségükre is gondolhassanak.

pascal az ötszáz frankoson 1969.JPG

Blaise Pascal (1623-1662) az 1969-es östszáz frankos bankjegyen

Wikipedia

A kérdés tisztán közegészségügyi

Két évszázaddal később a magyar hivatalnokokra Pascalnál azonban sokkal nagyobb hatással voltak az új, főleg Angliából beszivárgó sportok. A fiatalok döbbenten nézték a hivatalban előttük megrokkanó öregebbeket, „és az íróasztal mellől temetett kartársakat. Szorongva kérdezték egymástól: ezért dolgozunk? Ide vezet az út? Nincs menekvés ettől a sorstól? Kellett találni menedéket. Megtalálták a sportot” – írja a sport újra felfedezéséről a bankliga megalakulásának jubileumára kiadott könyv.

Angol módi

A századforduló Magyarországán kétféle sport létezett: a német izommerevítő szertorna és a kimagasló eredményeket elérő egyének számára a versenysport. A futball 1898-ban jelenik meg és pár év alatt óriási népszerűségre tesz szert Magyarországon, a német szertornát pedig kiszorítja a vívás, az úszás és az evezés. Minden, ami Angliában dívik, beleértve a műszavakat, a szabályokat, valamint az először ott létesült banki sportegyesületeket is, Magyarországon is követőkre talál.

Preston_north_end_art.jpg

A Preston North End csapata, az első angol bajnokság (1888–89) győztese

Wikipedia

Megalapozott vélemények szerint ebben is a bankban dolgozó sportbarátok jártak az élen. 25 évvel később erről a folyamatról azt írták, hogy a közösségi testmozgáshoz, a tömegek felrázásához jókedélyű, munkát bíró emberekre volt szükség, és ilyen emberek általában a bankokban voltak többen.

Havi kétszáz fixszel

A tipikus banki irodista ekkoriban a szakmáját részleteiben ismerő, közgazdaságilag képzett, általános műveltséggel rendelkező középosztálybeli férfi, aki mellesleg jól is keresett, így elég pénze volt szórakozásra, művelődésre. Közösségi tevékenységhez azonban csak akkor volt kedve, ha kávéházakba vagy éjszakai lokálba szervezték. A sport iránti vágy felkeltéséhez a fiatal közösség lelkesedésére volt szükség, akik gyakran jártak el egymással kirándulni, túrázni.

A tömegsport kialakulását egy másik szempont is akadályozta. Az általános munkaidő reggel 9 és 13 óra között, majd délután 15 és 18 óra között tartott. Ez az osztott munkaidő arra volt jó, hogy a tisztségviselő haza tudjon menni ebédelni, és ki tudja pihenni a délelőtti műszakot, délután így frissen vetette bele magát újra a munkába. A pihenésre szüksége is volt, mert a munkaidő vége csak a legritkább esetben jelentette a munka tényleges befejezését is. Az irodistákkal szemben alapvető elvárás volt, hogy bőven a munkaidő után, akár sötétedés után is dolgozzanak.

A megosztott munkaidő miatt a legtöbb embernek naponta kétszer kellett munkába illetve hazautaznia a kor viszonyai között nehézkes közlekedéssel, emiatt szinte elérhetetlennek tűnő messzeségbe. Ez amellett hogy dupla költség és időveszteség is volt, a sportolást is lehetetlenné tette, ráadásul sötétedés után villanyfényes pályák hiányában testmozgásra nem is nagyon volt mód.

a magyar királyi postatakarékpénztár irodája 1911.jpg

A Magyar Királyi Postatakarékpénztár irodája 1911-ben

Engedtek a munkások követelésének

A sporthoz több szabadidőre volt szükség. A századfordulón munkások, kereskedelmi dolgozók, hivatalnokok, majd 1908-ban a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesülete is osztatlan munkaidőre és hatórás munkanapra vonatkozó követelésekkel állt elő. A kormány néhány munkahelyen jóvá is hagyta a folytatólagos, osztatlan munkaidőt, mindenki más – a bankok is – azonban saját hatáskörben döntöttek erről. A munkarend még húsz évvel később is az egyik központi kérdés volt.

Az 1908-as londoni olimpia aztán szinte berobbantotta a sportot Magyarországon. Ezzel egyidőben sok helyen angol munkaidőre, azaz a folyamatos munkavégzésre álltak át. A felszabadult fél délutánokkal már lehetett mit kezdeni, de az igazi sportszervezkedés akkor indult meg, amikor a szombat délutánok is szabaddá váltak. Ezek a szombat délutánok lettek a későbbi sportesemények időpontjai.

pesti magyar kereskedelmi bank úszócsapata 1923.jpg

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank úszócsapata 1923-ban

Gombamód nőttek a banki sportegyesületek

A banki tisztségviselői élethez hozzátartoztak a margitszigeti kirándulások, a nagy túrák, amiket olyan sportolással kötöttek össze, mint az evezés, úszás, futball, majd amikor az újságokból arról is értesültek, hogy az angol bankok sportegyesületeket alapítanak, itthon azokból is létrehoztak néhányat.

Az első pénzintézeti sportegyesület a Magyar Királyi Postatakarékpénztár tisztségviselőiből alakult 1903-ban. Az állami szféra dolgozói eleve előnyben voltak az osztatlan munkavégzés miatt. A következő az Angol-Magyar Bank Sportkedvelőinek Köre lett. A bankliga 1912-es megalapításakor pedig már 19 banki sportegyesület és két biztosítótársaság vett részt az alakuló ülésen, és országossá vált, hogy egyes munkák köré sportszervezeteket alapítanak.

A sportegyleteket alulról kezdték szervezni, de a többségében sportfanatikus hivatalnokok már a kezdetektől igyekeztek maguknak a bankvezetőket is megnyerni, akikben gyakran támogatót találtak.

banksport napló.jpg

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank sportélete belülről

Csapatot építeni

Hogy a vezetőknek miért érte meg ezeket a szervezeteket támogatni, abban az is benne volt, hogy lelkesedtek a fociért, de az egyre divatosabb sportok iránti rajongásuk mellett egy részük a sportban egyfajta fegyelmező erőt is látott. A lojalitás erősítésének eszközét, és valami olyasmit, aminek segítségével a munkatársak közötti összetartozás érzése erősödik.

A precíz és felelősségteljes banki munka precíz és felelősségteljes embereket kívánt. Ebben a gyorsan fejlődő üzletágban egy fiatal banki alkalmazott jó partinak számított a lányos szülők szemében, de itt fontos megjegyezni, hogy a bankokban dolgozó nők is sportoltak és fontos tisztségeket is vállaltak ezekben a szervezetekben.

Az I. világháború ezt a szimbiózist felborította a bankelnökök és a beosztottak között. Sokan bevonultak, de a banki tisztségviselők közül nem mindenki.

Őket csak "banki fiúknak" gúnyolta a közvélemény, ők pedig, hogy a háborús hangulatban ne feszítsék túl a húrt, inkább letettek a sportolásról.

Kötelező lett

A tömegsport 1921-ban változott nagyot, amikor a tömegsport kapuit a versenyszerűen sportolók előtt is megnyitották. Az ugyanabban az évben hozott testnevelési törvény sporttelepek építését tette kötelezővé a sportkluboknak, és kötelező lett a leventeképzés is. A kötelező szabályok kihatottak a hivatalnokok életére is, a Magyar Kereskedelmi Bankban Weiss Fülöp elnök például mindenki számára kötelezővé tette a sporttagságot és a tagdíjat.

A körülmények végül csak egyre rosszabbak lettek a következő években, ami már nem kedvezett a magyar tömegsportnak.

Szerző:

OTPédia

Forrás:

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Tisztségviselőinek Sportegyesülete 25 éves története 1911-1936, A Magyar Pénzintézeti Sportegyletek Ligája beszámol működésének első huszonöt évéről

Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!

0
Publikálva – 2020.09.02.
Így lettek a "banki fiúk" a sport nagykövetei
0