A-tól Pénzig

Cikk illusztráció

Aggódik az árfolyam miatt? Az ezüst/arannyal egyszer megtörtént ugyanez

Publikálva – 2022.10.27. Olvasási idő – 5 perc
0

Ami most a napi forint-euró árfolyammal történik, az 130 évvel ezelőtt már megtörtént Magyarországon, amikor valutareform lázban égett a világ. Ez alól a Monarchia sem volt kivétel, amelynek jelentős veszteséggel kellett szembenéznie, ha az ezüstjétől meg akart szabadulni, hogy a valutáját aranyalapra változtassa.

“Mindennapi életünkben nem érezzük ugyan az ezüst érték ingadozásának következményeit, kenyér, a hús, a szövetek nem lesznek azért olcsóbbak, hogy az értük fizetett ezüstnek vagy ezüstöt képviselő bankónak nemzetközi értéke nagyobb, de minden kiviteli cikkünknél csakugyan megérezzük ezt kárunkra” - írta a Pesti Hírlap az olvasóinak 1890-ben, amikor az ezüst éppen kicsit megerősödni látszott a nagyrészben már aranyalapú külföldi valutákhoz képest. Az arany/ezüst átváltása 1:15-tel kezdődött, de a század végére már 1:20-hoz váltották a két nemesfémet.

Itt van Amerika

Az ezüst alapú magyar valuta folyamatosan vesztett az értékéből az aranyhoz képest, aminek a kimeríthetetlennek tűnű amerikai ezüstbányákból érkező ezüstdömping volt az elsődleges oka, ami a legrosszabbkor jött a valutareformra készülő osztrák és magyar kormánynak.

Magyarország függetlenedése Ausztriától a 19. században egy lassú és végeláthatatlan folyamatnak tűnt. A társadalmi és politikai függetlenség megteremtése után a gazdasági és a pénzügyi elszakadás pedig még évtizedekig eltartott. A kiegyezés ugyanis jó pár kérdést közös, azaz inkább bécsi irányítás alatt hagyott a külpolitikától kezdve a hadseregen át a pénzügyekig, és sem önálló Magyar Nemzeti Bankról, sem nemzeti valutáról nem állapodtak meg.

ezürtbánya usa.jpg

Ki fizeti a háborút?

Ez történelmi távlatból nézve nem meglepő. Az Osztrák Nemzeti Bankot I. Ferenc császár Johann Philipp von Stadion gróf kezdeményezésére alapította meg 1816-ban, más uralkodókhoz hasonlóan a háborúk finanszírozására: így a porosz háború után az állam már 80 millió forinttal tartozott az osztrák jegybanknak, ami cserébe 1862-ben 14 évre újabb szabadalmat kapott, és így kizárólagosan ő bocsáthatott ki bankjegyet a birodalom területén. Erre az időszakra esett a kiegyezés is, ami viszont a szabadalom miatt függőben hagyta a jegybankkal kapcsolatos kérdéseket.

Az 1870-es évek végén azonban közös osztrák-magyar jegybank felállításáról szóló törvényjavaslatot fogadtak el, aminek értelmében 1878. június 26-án az létrejött az Osztrák-Magyar Bank, kezdetben Ausztriában 23, Magyarországon 15 fiókintézettel.

Osztrák-Magyar Bank épülete, homlokzat 1905.jpg

Az Osztrák-Magyar Bank épülete 1905-ben

Budapest-képarchívum

Van, aki ezüstösen szereti

A közös jegybankon kívül közös volt a valuta is, az ezüst forint, ami az ezüst árfolyamának folyamatos csökkenése miatt egyre jobban elszigetelte a Monarchia gazdaságát, ezért elkerülhetetlenné vált a valutaszabályozás. Az Osztrák-Magyar Bank első kormányzója Alois Moser lett, aki azonban nem pártolta a valutareformot, ezért csak utódja, az aranyvaluta őszinte híve, Kautz Gyula tudta azt keresztülvinni. Ő viszont tökéletes munkát végzett.

A valutareformtól a Monarchia pénzügyi elszigetelődésének megszűnését és a készfizetés beindítását remélték.

Angliában már száz éve tiszta aranyvalutát használtak, és a 19. század második felében csaknem az összes fejlett nyugat-európai állam aranyvalutára váltott.

Az érméket és a papírpénzt a jegybankok kötelesek voltak nemesfémre átváltani, ez volt a készfizetés, amit csak háborús és válsághelyzetekben szüneteltettek.

Vége az ezüstláznak

A hazai valutareform kulcskérdése az volt, hogy hogyan lehet a kincstárban felhalmozott ezüstöt aranyra váltani. Az egyik problémát az okozta, hogy ha az ezüstnek magasabb árat határoztak meg, akkor a Monarchia jegybankjának megérte volna további ezüstpénzeket forgalomba hozni, viszont éppen ennek az ellenkezője volt a cél, tehát hogy többé ne bocsásson ki ezüstpénzt.

A magyar pénzügypolitika irányítói az amerikai ezüstfelvásárlási törvényre építettek. Az amerikai jegybank ugyanis az ezüst értékének drasztikus csökkenése miatt azt tervezte, hogy nagy mennyiségben ezüstöt vásárol fel, ami az árat visszahozta, visszahozhatta volna. Erre az amerikai felvásárlási törvényre azonban nem egyedül a magyarok spekuláltak, hanem nagyjából az egész világ, így az tökéletesen hatástalan maradt, és az ezüst értékének csökkenését csak ideiglenesen sikerült megállítani.

1892 20 aranykorona.jpg

Az 1892-ben bevezetett aranykorona

Közvetve sikerült

A Monarchia közvetlenül tehát alig tudta kihasználni az amerikai ezüstfelvásárlást, és 1890-ben csak az ezüst egy részét váltották aranyra, de az 1893. évi konverziós megállapodásnak köszönhetően közvetve, a Rothschild-csoporton keresztül sikerült a maradékot is átváltani.

Az Osztrák-Magyar Bank 1892- ben váltott aranyalapra, de nagyon hamar deklarálta, hogy beszünteti a készfizetéseket, és az 1918-ban bekövetkezett széteséséig nem is adott papírért aranyat, de az aranyra váltás amúgy is ritka volt, így Kautz elnökségének a végére a jegybank aranyércfedezete közel 100%-os volt, és az ennek köszönhető járadékkötvény-kibocsátásokkal nagy mennyiségű aranyhoz jutott a pénzintézet.

Szerző:

OTPédia

Forrás:

Pesti Hírlap: 1890 augusztus 31., Kárbin Ákos: Az Osztrák-Magyar Bank és az 1892. évi valutareform előzményei

Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!

0
Publikálva – 2022.10.27.
Aggódik az árfolyam miatt? Az ezüst/arannyal egyszer megtörtént ugyanez
0