A-tól Pénzig

Cikk illusztráció

Ötéves terv, virágzó ország, boldog nép, béke(kölcsön)

Publikálva – 2020.01.29. Olvasási idő – 3 perc
0

Tolongtak az emberek, hogy segítsenek, és hitelezzék az államot terv- majd békekölcsönök jegyzésével. Legalábbis az '50-es évek korabeli híradásai szerint. A valóságban ez a gesztus nemcsak, hogy kötelező volt, de kész ráfizetés is. Egyedül az állam járt jól vele.

Csak egy újabb adó volt

Semelyik kormány nem szeret új adót kivetni, hiszen ez népszerűtlen intézkedés. Nem is nevezték hát adónak a Rákosi-korszakban azt a pénzt, amit az emberek átmenetileg kölcsönadtak az államnak. A korabeli filmhíradók beszámolói szerint a dolgozók hazafias kötelességből mondtak le önként és dalolva évente körülbelül egyhavi fizetésükről.

Valójában az erőltetett iparosítás, vagyis az első, 1950-1954 közötti ötéves terv forrásainak részbeni fedezésére bevezetett államkötvényeket elvárt, sőt gyakorlatilag kötelező volt lejegyezni. A munkáltatók pedig ekkoriban szinte kizárólag állami tulajdonú cégek, vállalatok automatikusan le is vonták dolgozóik béréből havonta a jegyzett összeget. Aki mégsem vett részt ebben, az a hatalom és részben a társadalom megvetését kockáztatta, sőt az állását is elveszíthette.

békekölcsön 1 plakát 2.jpg

A békekölcsön plakátok az állam megdicsőülései voltak

Miért volt szükség rá?

De mi oka volt az '50-es években az államnak arra, hogy ilyen kényszerítő eszközökkel vonja el a lakossági jövedelmek, megtakarítások egy jelentős részét? A válasz: a szovjet mintára tervezett erőteljes iparosításhoz szükséges forrás előteremtése, a rossz gazdasági körülmények és az a cél, hogy a lakosságnak ne nagyon legyen félretett pénze, amit úgysem tudna elkölteni, hiszen áru- és szolgáltatáshiány volt ekkor jellemző. Ezért 1949-1955 között évente 5-20 éves futamidejű államkölcsönt bocsátottak ki.

1949-ben Tervkölcsön néven 751 millió forint névértékben, majd 1950-től Békekölcsön néven 1955-ig összesen 6700 milliárd forint értékben bocsátottak ki államkötvényeket. Ezek forgalmazását az Országos Takarékpénztár bonyolította le. Itt fizették ki a kötvényeseknek a sorsolásokon kihúzott nyereményeket és a kamatokat is. A Tervkölcsön, valamint a Békekölcsön nyeremény és csekély kamat ígéretével csábított, ellensúlyozandó a kötelező jelleg miatti rossz érzést.

békekölcsön kötvény.jpg

A békekölcsön kötvényeket még az 1970-es években is be lehetett váltani

Tíz évnyi fizetést lehetett nyerni

A kötvények félévente tartott nyereménysorsoláson vettek részt, ahol 300 forinttól 100 ezer forintig terjedő nyereményeket húztak ki. Ez utóbbi akkoriban már komoly vagyonnak számított, mivel 1952-ben a parasztcsaládok havi jövedelme 340-960 forint között mozgott, a munkások havi átlagkeresete 960 forint volt, az országos átlagbér pedig 1953-ban 940 forintot ért el. Üröm volt az örömben, hogy a kötvény névértékét meghaladó nyereményre 20 százalékos adót kellett fizetni.

A kötvények jegyzésére az állam ilyen szlogenekkel buzdított plakátokon: "A magad hasznára, a haza javára. Jegyezz békekölcsönt!" Vagy így: "Minden államkölcsönbe elhelyezett forint sokszorosan visszatérül." Továbbá:

Békekölcsön: Ötéves terv, virágzó ország, boldog nép, béke.

A főként az állami nagyberuházások finanszírozására szolgáló első három kötvénykibocsátást követően a későbbi békekölcsönökből az életszínvonal emelésére szolgáló beruházásokra költött az állam, továbbá a jegyzett összegek egy részét az adott település szociális vagy kulturális célokra maga költhette el.

békekölcsön sorsolás.jpg

A békekölcsön-sorsolást végző úttörő magának Trumannak, az USA elnökének fülét húzza meg tettével

A kölcsönök mégsem voltak népszerűek. A kötelezően lejegyzett összegek a jövedelmekhez képest magasak voltak, a nyeremények pedig ritkák, illetve a visszafizetésre csak sokára – és értékét vesztve – került sor. 1956-ban már nem is hirdettek újabb kötvényt, a korábbiakat pedig 1977-ig kivonták. Addigra az OTP a kamatokkal és nyereményekkel együtt 10 461 millió forintot fizetett ki a kötvényeseknek, akik a '70-es években, az utolsó békekölcsönök névértéken való visszaváltásakor a 20 évvel korábban befizetett pénzüket kapták vissza, ami persze akkor már csak a töredékét érte.

Szerző:

OTPédia

Forrás:

Dr. Halmos Károly történész, Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK, Történeti Intézet oktatója

Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!

0
Publikálva – 2020.01.29.
Ötéves terv, virágzó ország, boldog nép, béke(kölcsön)
0