A-tól Pénzig

Cikk illusztráció

Hogy áll az öngondoskodás ügye napjainkban?

Publikálva – 2020.11.12. Olvasási idő – 5 perc
0

A 19. század második felében, Angliában jöttek létre az első olyan pénzintézetek, amelyek a széles néptömegek számára lehetővé tették a rendszeres takarékoskodást. A „takarékossági forradalom” Magyarországot is elérte, a kisebb betéteket fogadó, a „családi gazdaság” működését lehetővé tevő állami Postatakarékpénztár 1886-ban kezdte meg működését. Az azóta eltelt több mint 130 évben a takarékosság, a jövő pénzügyi tervezése mit sem vesztett jelentőségéből. Az OTP Bank 2011 óta minden évben felmérést készít arról, hogy a takarékosság, illetve mai kifejezéssel élve, az öngondoskodás milyen szerepet tölt be hétköznapjainkban. Tanulságos a kép.

A szándék megvan

Annak ellenére, hogy napjainkban az öngondoskodás számára sokkal több eszközt biztosítanak a pénzintézetek, a takarékoskodás hasonló kihívásokat tartogat az emberek számára, mint kezdetben. Ahogy régen, most sem a szándékkal van igazán probléma. Az OTP Öngondoskodási Index1 legfrissebb eredményei szerint az öngondoskodás 2020-ban, vélhetően a koronavírus járvány hatásának is betudhatóan ismét téma lett a közbeszédben. A 2019-es felméréshez képest 15-ről 21 százalékra emelkedett azok aránya, akik beszéltek a témáról ismerőseiknek. Az index arra is rámutat, hogy a magyarok többsége továbbra is pozitívan vélekedik a témáról, az öngondoskodást egyértelműen pozitívan megítélők aránya viszonylag magas, a 2018-as kiugró értéket nem számítva idén a legmagasabb.

otp takarékoskodás.jpg

A lehetőségekkel van baj

A takarékosság szándéka azonban sokszor kevés, úgy tűnik a megvalósítással komoly gondjaink vannak. A 2020-as OTP Öngondoskodási Index szerint korábban nem látott szintre, 40 százalékra mérséklődött azoknak az aránya, akik rendelkeznek a kiemelten vizsgált 16 pénzpiaci megtakarítási forma valamelyikével. A friss felmérésben a pénzpiaci termékkel nem rendelkezők mindössze 8 százaléka mondta azt, hogy a háztartásuk anyagi helyzete megengedné, hogy valamilyen összeget rendszeresen félretegyenek, vagyis a többségüknek nincs erre lehetőségük.

Kevesebb jut az öngondoskodásra járvány idején, pedig éppen most jönne jól a megtakarítás

A kutatás eredményei alapján jelentős (42 százalék) azoknak az aránya, akik úgy gondolkoznak a jelenlegi, sok esetben kiszámíthatatlan helyzetben, hogy a mostaninál több pénz felhalmozása hosszabb távon nagyobb biztonságot jelentene a számukra. Ugyanakkor éppen a nehézségeik miatt nem tudják növelni a félretett összeget: a korábbinál többet mindössze 100-ból 9-en kezdtek megtakarítani, főleg azok, akik eleve jobb anyagi körülmények között élnek.

A válaszadók többségének (62 százalék) nem változott, 35 százalékának azonban romlott az anyagi helyzete a járvány miatt.

Az utóbbi csoportba tartozók nagyobb részének (58 százalék) elegendő volt lemondani valamilyen korábban eltervezett nagyobb kiadásról, hogy áthidalja a nehézségeket, de a megkérdezettek fele arról számolt be, hogy ehhez a megtakarításaira is szükség volt. Leggyakrabban (az esetek 87 százalékában) a készpénzben őrzött tartalékot használták fel. A válaszadók 8 százalékának a megtakarítási termékben tartott pénzhez (is) hozzá kellett nyúlnia.

Volt, akiket felébresztett a koronavírus

„A megtakarítási hajlandóságra komoly hatással volt a koronavírus járvány, bár ahogy látjuk, nem mindenkire egyformán. Azok számára, akik megtehetnék, de eddig még nem kezdtek rendszeres havi megtakarításba, az idei koronavírus járvány jelentette bizonytalanság fordulatot hozhat a megtakarítási attitűdöket – főleg a hosszútávú tervezést - tekintve. Az első félévben az OTP Bank ügyfelei már aktívabban keresték a befektetési lehetőséget a pénzüknek, legyen szó egyszeri, nagyobb összegről vagy rendszeres, kisebb megtakarításokról. Ezt jól mutatja az, hogy az OTP Bankban megtakarító ügyfelek száma növekedett a tavalyi időszakhoz képest, ráadásul örömre ad okot, hogy ez elmondható az értékpapírokban takarékoskodó ügyfélszámról is. Azok, akik csak most állnak neki a pénzügyi tervezésnek, biztos partnerre találhatnak az OTP Bank szakértőiben, hiszen segítségükkel mindenki megtalálhatja az anyagi lehetőségeinek és élethelyzetének leginkább megfelelő megtakarítási megoldást céljai megvalósításához” – nyilatkozta Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese az Öngondoskodási Index kutatási eredményeket bemutató sajtótájékoztatón.

takarékossági világnap otp 1989.jpg

Az öngondoskodás felé billen a mérleg nyelve

A 2020-as OTP Öngondoskodási Index azt mutatja, hogy egy év alatt 45-ről 49 százalékra nőtt a rövid és hosszabb távra pénzügyi tervet készítők aránya. Összességében elmondható, hogy a négy éve érvényesülő csökkenő tendenciát megtörve, a tavalyi eredményhez képest 1 ponttal, 35-re emelkedett az OTP Öngondoskodási Index főátlaga 2020-ban. Sajnos abban nincs változás, hogy évről évre növekszik a megtakarításaikat részben vagy egészben készpénzben tartók tábora. Az első csoportba 2018-ban a megkérdezettek 41, 2019-ben a 45, idén a 47 százaléka tartozott. Akik csak készpénzben takarítanak meg, azoknak az elmúlt három évben 18, 21, illetve 23 százalék volt az arányuk. A készpénzfelhalmozók legfontosabb érve nem változott: 88-89 százalékuk azzal az indokkal tartja otthon a pénzt, hogy kéznél legyen, ha szükség van rá.

Az OTP Bank nemcsak a legnagyobb privát banki ügyfeleket támogatja a megtakarítások kezelésében, hanem az idei évben több mint 150 ezer alkalommal segített a megfelelő pénzügyi befektetési termék kiválasztásában a Pénzügyi Tervező szolgáltatással. Ennek is köszönhető, hogy még a koronavírus-járvány alatt is sikerült további erősíteni a pénzügyi tervezés fontosságát és ennek mentén az ügyfélcélokhoz igazodó személyes ajánlatot nyújtani.

1 2020 szeptemberében készült OTP Öngondoskodási Index felmérés: bankszámlával rendelkező 18-70 évesek, országosan reprezentatív minta, amely 1500 fő személyes megkérdezésével készült.

Szerző:

OTP Bank

Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!

0
Publikálva – 2020.11.12.
Hogy áll az öngondoskodás ügye napjainkban?
0